5. rész

2012.01.28

 

 

 

Csőrke és párja még az ősz beállta előtt meg akarták tartani a lakodalmat. Nem terveztek nagy mulatságot, mindössze tíz vendéget számoltak össze. Nem vágytak nagy dínomdánomra, ha kevesen lesznek, akkor is emlékezetes lesz ez a nap.

Csőrke párja, a szép veréblány a zenekar meghívását intézte. Csőrke feladata pedig az volt, hogy elhívja a vendégeket a lakodalomba. Elindult hát nagy izgatottan, hogy átadja a meghívást a barátainak és a rokonoknak.

Szurkát a kaptárja tetején találta. A méh épp napozgatott, élvezte a nyár utolsó sugarait. Csőrke leszállt mellé a faládára és közölte méh barátjával, hogy eljött a lakodalom ideje.

- Holnap délben a nagy tölgyfa tövében házasodunk. Szeretettel várlak. Nem leszünk sokan, épp csak tízen. Egy kicsi családi ünnepség lesz az egész.

- Kicsi családi? - kérdezte a méh és a hangja telve volt felháborodással. Szurka mindig nagyon komor tudott lenni, de hát még ilyenkor is? Egy esküvőnek örülni szoktak, nem felháborodni rajta. Szurka máris elmondta, hogy pontosan milyen problémája van ezzel a kis családi ünnepséggel. – Csőrke! A raj mindenhová velem jön. Ahol én vagyok, ott vannak ők is. Ilyen az életünk. A vezér és a raj mindig együtt van. A lakodalomba nem tudok nélkülük menni.

- Én szívesen beszélek velük, hogy engedjenek el. – kedvesen felajánlotta a segítségét a veréb, de Szurkát nem lehetett befolyásolni méh ügyekben.

- Ilyen kérés nincs a méheknél. A méhtársadalom nem ilyen egyszerű. Összetartozunk. Szóval vagy jönnek ők is, vagy én sem megyek.

Csőrke kissé kétségbeesett. Kis tollas fejét gondterhelten forgatta. Nem is tudta, hogy mit mondjon a méhnek. A kedvesével megbeszélték, hogy csak tíz vendég lesz. Ha jön az egész kaptár akkor több ezren lesznek. Vajon nem fog haragudni a több vendég miatt a kedvese? Remélte, hogy nem lesz mérges a veréblány, amiért nagyobb lesz a létszám.

- Rendben van. – válaszolt a veréb – Akkor holnap délben a nagy tölgyfánál várunk titeket.

- Ott leszünk.

- Szervusz Szurka!

- Szervusz Csőrke.

A kis veréb repült egyenesen a sün barátjához. Gombócot a vackában találta, de nem egyedül. Négy kicsi süngyereket látott nyüzsögni a levélfészekben. Csőrke ezen igencsak meglepődött.

- Szervusz Csőrke! A nagy lármát már messziről meghallottad, ugye?

- Valóban nagyon zajosak vagytok. De kik ezek a gyerekek?

- Árva süngyerekek. A mezőn találtam rájuk. Megsajnáltam és befogadtam őket. Nekem is jót tesz egy kis társaság.

- Igen. – felelte a veréb és kis buksijában már előre tudta, hogy a sünt nem hívhatja meg a gyerekek nélkül. Teljesen biztos, hogy nem hagyhatja magukra Gombóc ezeket az apróságokat. Csőrke tudta, hogy milyen mérges lesz rá a kedvese, amiért sokkal több vendéget hív meg, mint amennyit megbeszéltek.

- Hát te mi járatban vagy? – kérdezte a sün a verebet.

- Holnap lesz a lakodalmunk a kedvesemmel. El tudsz jönni?

- Persze, hogy elmegyek. Azonban a kicsiket is vinnem kell. Nem lennék nyugodt, ha egyedül hagynám őket.

- Persze. Nem gond. Gyertek csak. – felelte a veréb, pedig nem így gondolta. Nagyon is nagy gond volt ez neki, hogy ilyen sokan lesznek. De hát csak meg fogja érteni a kedvese, hogy egyszerűen nem tudta másként intézni a dolgokat.

Elköszönt a sünöktől és repült, hogy meghívjon néhány közeli rokont is. A veréb unokatestvéréhez érve megtudta, hogy az unokahúgának nemrég hat fiókája született. Természetesen az unokahúg a kicsiket is hozni akarta a lakodalomba. A veréb nagynénje ikreket fogadott örökbe. Persze, hogy őket sem hagyhatja egyedül egy percre sem. A régi szomszédnak, a szarka házaspárnak az elmúlt években három fiókájuk lett. A fiókák már felnőttek és nekik is lett több fészeknyi fiókájuk, így a diófa odvában majdnem húszan laknak szarkáék. Csőrkének mindet meg kellet hívni a lakodalomba, hiszen meg is sértődtek volna, ha valamelyikük nem mehet el.

Végül az öreg tanár nénijéhez repült a veréb, hogy őt is meghívja. Azt tudta, hogy a tanár néni párja már nem él, de azt nem tudta, hogy Cinke tanár néni nem egyedül lakik. Hat cinkegyereket vett magához, akiket elhagytak a szülei. Természetesen a lakodalomba a cinkegyerekeket is meg kellett hívnia Csőrkének.

Így történt hát, hogy a tíz meghívottból több ezer lett. A családi mulatságból erdőre szóló lakodalom kerekedett. Ám Csőrke párja, a kedves veréblány egyáltalán nem haragudott, amiért jóval több vendégük lett. Elmesélte, hogy a híres tücsökzenekart sem egy-két tücsök alkotja. A tücsökzenekar ugyanis száztagú. Nagyot nevettek és nem bosszankodtak, amiért ilyen sok vendég lesz jelen akkor amikor összekötik az életüket a nagy tölgyfa tövében. Had tudja meg, had örüljön az egész erdő népe, hogy Csőrke és párja örök hűséget fogadnak egymásnak.